LFZE doktorkollégium tanulmányi út 2025. okt. Göteborg - Koppenhága 3. nap

 3. nap

Hillerød - Koppenhága 

Reggel elhagytuk a viking bárkát és buszra szálltunk, hogy a partvidék mentén eljussunk Malmőbe, és onnan át Dániába az Øresund hídon keresztül. 

Ahogy leszálltunk a buszról, már siettünk is a vonathoz, hogy eljussunk a Koppenhágától északra, Hillerødben található kastélyba, ahol már várt minket az kastély orgonistája. Szerencsés módon a heti egyszeri nyilvános koncert pont csütörtökre, látogatásunk napjára esett.

Frederiksborg kastély, Compenius orgona 1610

Október 16-án, Koppenhágába érkezésünk napjának délutánján látogattuk meg Skandinávia legnagyobb reneszánsz stílusú kastélyát, a Frederiksborg kastélyt, annak is az 1610-ben épült Compenius-orgonáját, mely eredetileg ugyan nem ide készült, de már a 17. századtól a kastély berendezéséhez tartozik és szinte érintetlen állapotban maradt meg.

Az orgonát Ulla Handler orgonaművész, a kastély orgonistája szólaltatta meg az érdeklődő közönségnek.

Ezután csapatunk játszhatott a hangszeren: felváltva a játszóasztalnál és a fúvók vezérlésénél. Vas Krisztina, Koppenhágában élő kiváló orgonista kollégánk a lányával, Johannával együtt csatlakozott hozzánk erre a kirándulásra. Johanna sokat mesélt nekünk a dán uralkodócsalád történetéről.

A hangszeren korabeli világi tánczene mellett Samuel Scheidt Tabulatura Novájából is megszólaltattunk részleteket.

Ulla Handler nagylelkűségének köszönhetően a nyilvános koncert után még egy órát töltött velünk, közelről is megnézhettük valamint kipróbálhattuk a hangszert a segítségével.

A hangszer a mai orgonahangzáshoz szokott fül számára nem a szokásos módon hatott, egészen új hangzásélményt jelentett. Ennek oka lehet a változó hangzásideál mellett az is, hogy eredetileg nem ebbe a térbe készült, de leginkább az orgonaépítő új koncepciója: egy korabeli hangszeres együttes kamarahangzását volt hivatott utánozni, egyedi módon kizárólag fából készült sípokkal. És valóban, a konzort összeállításokat igen élethűen lehetett reprodukálni rajta, melyhez remek útbaigazítást ad Michael Praetorius Syntagma Musicum (1615) műve, ami nemcsak hogy szinte egyidős az orgonával, hanem azt is lehet tudni, hogy Praetorius Compeniusnak közeli kollégája a wolfenbütteli udvarnál. 

Az orgonát Heinrich Julius herceg készíttette felesége, Elizabeth dán hercegnő számára a hesseni kastélyba. A hangszer a herceg halála után került át Elisabeth testvéréhez, a dán királyhoz. Az orgonának már a külseje is különleges, igazi ékszerdoboz, minden részlet messzemenően kidolgozott, allegorikus alakok díszítik, nemcsak minőségi, de különleges anyagokat használt az építő: a regiszterhúzók fejformáit ezüstből készítette el, a homlokzati sípok elefántcsont bevonatot kaptak.

Még a pedálbillentyűk is elefántcsont-lemezzel vannak borítva, amelyekre rálépni még zoknival is csak óvatosan volt érdemes … vagy sehogy:

Ezután megtekintettük a kastélyt, ahol annyi látnivaló van, hogy egy hétre elég lett volna. 

Tudomány és művészet együttállása: az egyik szoba a csillagászat tudományának volt szentelve, a plafonon a csillagos ég,

lent pedig egy hihetetlen precizitással elkészített réz óramű volt látható, ahol az égi szférák kopernikuszi rendben ábrázolt mozgását szemlélhette a látogató.  

Az orgona mint a világ harmóniájának allegóriája

Az ókori mintákon alapuló középkori és reneszánsz világszemlélet a makrokozmoszi harmóniát a mikrokozmoszban is felfedezte. Ahogyan a mennyei alkotó azok tökéletes törvényei szerint (által) mozgatja az égitesteket, úgy teremt füllel is hallható harmóniát az orgonában az alkotórészek egymáshoz való szép aránya, írják a korabeli természettudósok. Véletlen lenne, hogy a Compenius orgona 27 regisztere úgy oszlik meg, hogy minden művön 9 regiszter található? A diszpozíciót szemlélve először csak a pedálmű kiépítettsége tűnik fel, majd amikor megszámoljuk, látjuk a szimmetriát. Kilencen vannak a múzsák, az égi szférák, az angyali rendek, de Dante Commediájának a világ rendjét tükröző, a 3 többszöröseire épülő szerkezete is eszünkbe juthat.